Mostanában szerencsém volt pár új képre szert tenni. Néhányat ki is tettem a blog facebook oldalára. Ezek a képek nem kifejezetten ( sőt kifejezetten nem) a divatról szólnak. Nálam az egyik fő ok,amiért szeretek időnként, de legalább 1 évben egyszer valamilyen fotó sorozatot csináltatni,mert szeretem nézni a változásokat magamon. Jó, persze gondolhatjuk,hogy az ember a 20-as éveiben még nem változik olyan sokat. Végül is én sem szarkalábakat vagy ősz hajszálakat keresek a képeken, de azért a pozitív változásokat mindig jó látni. :) ( A negatívat mondjuk nem annyira, de hát ez van. :D)
Az elmúlt 1 hónapban 3 személy kapott lencsevégre. :) Az egyik fotós egy nagyon ügyes és kedves leányzó, Ninetta. Ő csinálta rólam még július elején a búzatáblában készült képet. Nina, egy tünemény, aki szerencsére jól kezelte,hogy bizony könnyen leblokkolok a fényképezőgép előtt, és elsőre sikerült olyan fotókat csinálni rólam, amiről tudom,hogy valószínűleg jók, mert ha az ismerőseim azt mondják,hogy ez olyan "Vikis" akkor ott már gond nem lehet. :) Nináról egyébként hamarosan fogtok még hallani. A kedvenc képeim, ahogy Nina "látott".
A második fotós a szomszédom volt, aki 2 éve hobbi szinten kezdett el fotózni, és a Nina képein felbuzdulva megkért,hogy nem-e készíthetne rólam portrét. Ettől kicsit először megrettentem, és azt kell mondanom, nekem ez nehezebb volt,mint a búzatáblás fotózás. Állni egy fekete vászon előtt és tudtam,hogy itt bizony az arcomra fókuszálnak és ha van valami,amit esetleg annyira nem kedvelek magamon, az bizony itt előtérbe kerülhet. :) De azért itt is születtek kedvenc képek. :)
És a harmadik személy,aki talán a szívemnek a legkedvesebb érthető okokból, a kis keresztlányom. :) Úgy tűnik Boglárka nagyon szeret fotózni, most 7 éves és hamarosan iskolába megy. Ki tudja mi lesz még ebből a leányzóból. :)
Szeretném megköszönni mindhárom fotósnak a szép képeket. :) Ha bárkinek kedve támad szép képekhez, akkor Ninetta az,akinek a munkáit megtekinthetitek az alábbi linken:
Lehet valami igazán stílusos visszatérés kellene. De inkább legyen fő az őszinteség. :)
Az elmúlt 1-2 hétben néhányszor ránéztem a blog facebook oldalára és meglepődve, de örömmel vettem észre,hogy annak ellenére,hogy semmi aktivitás nem volt az elmúlt 2 hónapban mégis iratkoznak rá fel az emberek.Gondoltam cserébe mégiscsak kellene jelentkeznem valamivel.
Egy kicsivel jobban érzem magam ahhoz képest,ahogy májusban voltam. Van,ami változott, van ami nem. Azóta is próbálok munkát találni, hát nem sok sikerrel. De próbálom azért lekötni az időmet, a lehető leghasznosabban. Ma például megyek szintfelmérőt írni nyelvvizsgához. :)
....és azóta betöltöttem a 27-et! :) Épp gondolkoztam,hogy 1 évvel ezelőtt a világ kincséért sem árultam volna el,hogy mennyi az annyi-de mivel a hétvégén olyan kedvesen akartak kiküldeni egy Nemzeti Dohányboltból,mert 18 év alattinak gondoltak ( szerintem ,ezt eltúlozták azért)- de most már vállalom.
Ami szintén változott, szépségesen legyűrtem a legendás vásárlási mániámat...sőt ezt lassan tökéletesre fejlesztem. Ellenben szeretnék megtanulni varrni.
Hát eléggé összeszedetlen lett ez az én kis visszatérőm, de szószaporítás helyett inkább mutatok pár képet,hogy mi is volt az elmúlt 2 hónapban.
Ezt a képet Apukám csinálta a kis keresztlányom ovis ballagása előtt, ezért nagy kedvenc lett.
Úgy gondoltam-ha már egyszer belevágtam ebbe a blogba és ennyien követik, akár itt,akár facebook-on- egy kicsit több kell attól,mint kiírni a facebook oldalra,hogy átmenetileg szüneteltetem a blogot.
Amikor a legelső divatblogomat kezdtem el írni, az még eléggé különlegesnek számított,mert nem voltak annyira elterjedve nálunk az ilyen blogok és én éltem-haltam a divatért, lehetett szó bármiről. Feltett szándékom volt,hogy szeretnék egyszer stylist lenni. Valójában azóta korrigálnám arra,hogy a stílust szeretem, és ugyan szívesen segítek még mindig, ha valaki tanácsot kér, mára már leginkább azzal foglalkozok,hogy magamat fejezzem ki...önstylingolás.
Nem tudom teljesen megfogalmazni mi történt,de azért érzem,hogy ez most nem egyszerű,mert még az imádott divatvilág is csak taszít, és ami azelőtt örömet okozott, lázba hozott akár, ami a divatot illeti, akár az olasz kultúra,aminek szintén nagy rajongója vagyok ( nem szeretném azt mondani,hogy voltam) momentán semmit sem jelent és nem mozgat meg. Nem tudok rendes bejegyzéseket írni, és nem tudom meddig tart. Lehet csak neki kell állnom összeszedni magamat és új célokat keresni, nem tudom.
Nagyon szeretném,ha nem kellene végleg elbúcsúznom Tőletek és a blogtól, de folytatni csak úgy szeretném ha az nem fél gőzzel fog menni és nem fogok 2 hónap múlva újra ide lyukadni. Mindenesetre szeretném megköszönni mindenkinek aki figyelemmel kíséri/kísérte az eddigi ténykedéseimet. Mindenkinek a lehető legjobbat kívánom és remélem mégis tudom ezt folytatni a jövőben és megtaláljuk egymást a blog és a facebook platformján.
Így is mondhatnánk akár...de lássuk be nem kifejezetten tavaszi színeket viselek, de a fekete szín az örök szerelem. Nincs mit tenni! :)
De végre lehet már kicsit fotózgatni, a bőröm is túlélte a nagy kozmetikai katasztrófát,amit 2 poszttal előbb leírtam. Szóval megpróbálok majd több outfit fotóval jelentkezni. :)
Biacsics Tina munkásságra az unokatestvérem hívta fel a figyelmemet pár hónappal ezelőtt. Egész pontosan megmutatta nekem a Tinától vásárolt ruháját, amibe egyből szerelmes lettem én is. :-)
Több dolog is megtetszett a dirTies nevet viselő márkában, az egyik ( és nem elhanyagolható szempont),hogy Tina a teltebb lányokra is gondolt a ruhák tervezésénél,elkészítésénél. A másik pedig,hogy boszorkányos ügyességgel ötvözi az extrém stílust és a nőiességet. Hogy jobban megismerhessem Tinát és a dirTies-t, egy kis interjút készítettem vele.
-Hol tanultál varrni?Hogy kerültél kapcsolatba a divattal, jártál-e esetleg valami divatiskolába?
- Már
igen korán, kislány koromban közel kerülhettem a divat világához, hiszen
édesanyám varrónő, így sokmindent elleshettem tőle és mindig rendelkezésemre
álltak a legfrissebb divatmagazinok. Egész fiatalon is főként az extravagánsabb
viseletekhez, trendekhez vonzódtam, mint a klasszikus öltözetekhez, ez
tinédzser koromban már egyértelműen meg is mutatkozott. Akkoriban kezdtem
elkészíteni az első néhány saját tervezésű ruhámat, amiket többnyire kézzel
varrtam. Igaz elég nagy feltűnést keltettek, de ez egyáltalán nem zavart, épp
ellenkezőleg. Ugyanakkor underground közegben nagy népszerűségnek örvendtek
ezek a ruhadarabok. Akkoriban ezt még abszolút hobbi szinten űztem, csak
játszadoztam a gondolattal, hogy egyszer hivatásszerűen csináljam a divattervezést.
Több művészeti ágban is kipróbáltam magam, éneklés, színjátszás, festészet, de
egyiket sem éreztem igazán magaménak. Mígnem 2006-ban egy összművészeti iskola
tanulójaként betekinthettem a divattervező szakra járók munkáiba, nem kellett
sok, hamarosan jómagam is köztük voltam. Ekkor már körvonalazódott számomra,
hogy innen nincs megállás, ez az igazi utam. Tanulmányaimat végül a Forrai
Magániskolában végeztem el.
-Miért pont ilyen ruhákat készítesz, mi az ami inspirál téged?
- Saját márkámat, a dirTiest
2008-ban hoztam létre. Az extrém kultúrákhoz és stílushoz a mai napig hű
maradtam, hiszen ezt a vonalat érzem igazán közel magamhoz és úgy gondolom,
hogy az ember akkor tud eredetit alkotni, ha otthonosan mozog abban, amit
csinál, ha az szívből jön és őszinte. Az általam tervezett ruhák alapjait a pin
up stílus szolgáltatja, ezt vegyítem egyéb alternatív szubkultúrákból (goth,
punk, glamrock) kiragadott elemekkel. A végeredmény így mindig egészen
eklektikus, konkrétan nem lehet behatárolni magát a stílust. A lényeg a
nőiesség hangsúlyozásában valamint az ellentétek harmóniájában rejlik.
Véleményem szerint minden nőnek ezer arca van, így arra törekszem, hogy egy
kollekció minél több érzetet váltson ki az emberekből, legyen bájos és
ártatlan, mégis provokatív és bohém. Úgy szoktam fogalmazni, hogy „élet legyen
benne”.
-Mit jelent számodra a pin up stílus?
Hogy
miért pont a pin up stílus mozgatja meg leginkább a fantáziámat? Számomra a
40-es 50-es évek nőideáljai testesítik meg mindazt a kettősséget, amit én is be
szeretnék mutatni. A pin up lányok szinte ikonikusak, ízig vérig nők minden
porcikájukban, minden tekintetet magukra vonzanak, nem lehet nem észrevenni
őket és ami a leglényegesebb, hogy sosem mennek ki a divatból. Emiatt van az,
hogy ha néha csak egy hangyányit is, de az összes kollekcióban megmutatkoznak
ennek a stílusnak egyes elemei.
A
ruhák tervezésénél rengeteg dolog befolyásolhatja a végleges formát, különböző
hangulatok, érzetek, képek, de ami a legfontosabb, a zene, ezen belül is főként
a rock n’ roll, hiszen ez a második szerelem az életemben. De Akadnak olyan
előadók is, akiknek a stílusa erősen inspirál, mint pl. Courtney Love, Nina
Hagen, vagy akár Amy Winehouse… Van természetesen olyan kedvenc divattervezőm
is, akinek munkásságát hihetetlenül nagyra tartom, szinte már-már rajongásig
szeretem a létező összes ruháját, ő pedig Vivienne Westwood. Szerintem
zseniális és utánozhatatlan.
- Kiknek tervezel elsősorban és hol kaphatók a ruháid?
- Mint
említettem a kollekcióimmal leginkább az underground réteget szólítom meg, nagy
százalékban azokat, akik valamely extrém szubkultúra képviselői, így a
vásárlóközönség is főként 15-től 30 év közti korosztály. Ennek ellenére
mostanság készítek visszafogottabb darabokat is, így aki kevésbé szeret
feltűnést kelteni, az is megtalálhatja a kedvére valót.
Mivel
az érdeklődők többnyire így is a fiatalok és az extravagáns darabokat kedvelők,
így a ruhák is olyan budapesti üzletekben vásárolhatók meg, ahol főként az
alternatívabb közeg igényeit szolgálják ki. Ezenkívül egy internetes boltban
(Meska.hu) is megtalálható pár darab, vagy előzetes időpont egyeztetés után
helyben nálam is szét lehet nézni, és itt akár egyszerre méretre is alakítom a
kiválasztott darabot. Minden ruhából egyetlen egy darab készül, ritkább esetben
kettő, vagy hasonló.
- Divatbemutatókon is megtekinthetők a ruháid?
- Évente
több divatbemutatót is szoktam tartani, olyan helyeken, amik az említett extrém
közeget vonzzák. A Tattoo Expo-n történő fellépés már-már szinte hagyománnyá
válik, de egyre gyakrabban kapok felkéréseket rockzenei rendezvényekre is. A dolog különlegessége abban rejlik, hogy nem is szimpla
divatbemutatóra kell gondolni, sokkal inkább olyan színpadi show-ra, melynek
középpontjában a ruhák állnak. A modellek többsége is valamely szubkultúra
képviselői és ezek meghatározó jegyeit is hordozzák magukon:
tetoválások, piercingek, feltűnő hajviselet..stb. Ezen kívül a
háttérmunkákat is hozzá értő kezek végzik, hiszen a stáb többi tagja, a
sminkesek, fodrászok is ezen stílusok képviselői, így válk igazán hitelessé egy
ilyen fellépés.A fashion show-k
alapjául a vadóc, lázadó szellem szolgál, olykor-olykor egy kis fetish
jelleggel megfűszerezve, kicsit figyelemfelkeltő, néhakicsit meghökkentő. Nem csupán a látvány,
hanem az életérzés is domináns.
